Szõrzete: R�vid, t�m�tt, ragyog�, sim�n felfekszik, sehol sem hi�nyos. K�l�n�s hib�k: t�ls�gosan finom, v�kony szõr, bõrszerû f�l, vagy t�ls�gosan hossz�, buja szõrzet. Farok: Finom vonalvezet�sû, szõrzete t�m�r, de nem t�ls�gosan d�s. Ha als� fel�n n�mileg hosszabb a farszõr, az csak a j� szõrk�pzõ k�pess�g jele, nem sz�m�t hib�nak. Hiba viszont a bojtos �s a kefeszerû farok, ak�rcsak a szõrtelen, vagy kopott, hi�nyos szõrzet. Szõrsz�n, orr �s karmok: EGYSZ�NÛ TACSK� V�r�s, v�r�ses s�rga, s�rga-fekete tûzdel�ssel, vagy an�lk�l. Elõnyben kell r�szes�teni az egysz�nû p�ld�nyokat, a v�r�s �rt�kesebb, mint a v�r�sess�rga, amely viszont elõnyt �lvez a s�rg�val szemben. Az erõsen fekete tûzdel�sû ebeket is egysz�nûnek kell minõs�teni, nem lehet õket m�shova besorolni. K�TSZ�NÛ TACSK� M�lyfekete, barna, sz�rke, vagy fekete, rozsdabarna vagy s�rga jegyekkel a szem felett, a pofa sz�l�n �s az als�ajkakon, a f�l belsõ szeg�ly�n, a szegyen, a l�bak belsõ �s h�ts� fel�n, a mancsokon, a horpaszon �s onnan a farok harmad�n eg�szen a hossza fel�ig-harmad�ig. A fekete kuty�n�l az orrt�k�r �s a karmok feket�k, barn�n�l ugyancsak barn�k vagy feket�k, sz�rk�n�l vagy feh�rn�l sz�rk�k, esetleg h�ssz�nûek, noha ez ut�bbi nem k�v�natos, �s a feh�r kuty�n�l is a fekete orr �s karom van elõnyben. Ha egysz�nû eben jelennek meg kisebb feh�r jegyek (teh�t nem feh�r plusz egy sz�n), az nem k�v�natos, de nem is lehet miattuk diszkvalifik�lni az ebet. FOLTOS (CS�KOS, TIGRISMINT�S TACSK�) A tigrismint�s tacsk� alapsz�ne vil�gos, barn�s, sz�rke, vagy ak�r feh�r, melyen s�t�t, de nem nagy m�retû foltok vannak egyenetlen�l elsz�rva. E foltok sz�ne lehet s�t�tsz�rke, barna, v�r�ses s�rga vagy fekete. Az a k�v�natos, hogy ne uralkodjon sem a vil�gos, sem a s�t�t sz�n. A cs�kosak alapsz�ne v�r�s vagy s�rga, cs�koz�suk s�t�t. Orruk �s karmuk ak�r az egy vagy k�tsz�nûek�. EGY�B SZ�NÛ TACSK� Valamennyi fent nem eml�tett sz�n�rnyalat. Hib�k: Fekete sz�n m�s sz�nû jegy n�lk�l, �s a tiszta feh�r sem fogadhat� el. A t�ls�gosan tereb�lyes sz�njegy sem k�v�natos. Sz�lk�s szõrû tacsk� �ltal�nos megjelen�se megegyezik a r�vid szõrû tacsk��val. Szõrzete: A pofa, a szem�ld�k �s a f�l kiv�tel�vel az eg�sz testet t�k�letesen kiegyens�lyozott, aljszõrzettel �tj�rt, felfekvõ, t�m�tt, dr�tszerû szõrtakar� fedi. A pof�n szak�ll k�pzõdik. A szem�ld�k bozontos. A f�l szõrzete r�videbb, mint a t�bbi testt�jak�, szinte sima, de m�gis alkalmazkodik a test egy�b szõrzet�hez. A farkat durva, de lehetõleg simul� szõrzet bor�tja, amely a v�ge fel� elv�konyul. Nem k�pzõdik bojt. A szõrzet eg�sze olyan hat�st keltsen, hogy a sz�lk�s szõrû tacsk� t�volr�l r�vid szõrûnek n�zzen ki. Hib�nak sz�m�t a puha szõrzet, ak�r r�vid, ak�r hossz�, ak�r a testnek csak egy r�sz�t bor�tja. Hiba a mindenfel� sz�t�ll�, g�nd�r vagy hull�mos szõrzet, tov�bb� a lompos farok. A szõrzet sz�ne: Valamennyi sz�n enged�lyezett. A feh�r folt a szegyen enged�lyezett, de nem k�v�natos. Egyebekben a r�vid szõrû tacsk�ra elmondottak �rv�nyesek.